Kicsit hanyagoltam ezt a környezetet mostanában, de ennek az egyetlen oka, hogy élvezzük a viszonylagos kellemes meleget és sokat vagyunk kint. Megjártunk egy safari parkot, sokat etettünk hattyúkat, akik igen szemtelenek, mert a farzsebemből mindent megpróbálnak kilopni, ha hátat fordítok. Ovi is megy szépen, már elkezdett kommunikálni angolul, pár hónap után ez mesés hír... de most jön a legjobb.
Egyik nap hamarabb értem oda és láttam, hogy kint játszanak. Ablakot lehúztam és úgy figyelgettem csendesen az autóból. Látom törpém büszkén teker járgányán. Már láttam szelíd motorosként, lebegő hajjal, enyhén kopaszodó fejtetővel, bőrdszekivel és lemosható tetkókkal.. Pillanatok alatt kizökkentett a látványból, mert leszállt és elment csodálkozni valamin, majd mire visszament parkoló chopperéhez, azt valaki pofátlan módon eltulajdonította. Ő legalábbis nagyon nagy sértésnek vette, mert utána eredt. Néztem, ahogy vörösödik a feje és villámokat szórnak a szemei. Magyarul teli torokból elkezdett kiabálni a kisfiúnak, hogy ez az enyém és add ide azonnal. Persze az le se szarta és száguldott tovább. Futott utána, amíg egy dombtetőre értek és ott oldalról taszajtott rajta, kisfiú leborult, de lábait átkulcsolva piszkosul ragaszkodott a bicóhoz. Kis majmom, polip módjára bekebelezte a lábait és lefejtette a vázról, majd egy ártatlan mosollyal tovasuhant és kimométekre ragyogott a büszkesége az enyémmel együtt.
Igaz ezek után a kisfiú elment szólni a dadusnak, aki visszavette a 3kerekűt, de addigra már a sikerélménye odáig repítette, hogy rég nem érdekelte és inkább keresett magának egy rollert...
Nem tudom mi lett volna a folytatás, ha még tovább maradnak kint. ;) Egyszer a rollert is le kell parkolni, mert épp egy kukac mászik a földön.
Azóta is visszanézek korábban, ha lehet, és meglesem, de az a baj, hogy a kölykök észrevesznek idővel és elrontják a játékomat.
No comments:
Post a Comment