Tuesday, November 19, 2013

Autózás a köbön

Miután kapott új autósülést, igazi versenyzőnek érzi magát és nem tud lekattani az autós szerepjátékról. Mindenből autót csinál és vezetőset játszik, ahogy mondja.

Mamával is ezt csinálta, de szegény már annyira unta, hogy nem akarta tizedszerre bekötni magát a képteletbeli kocsiban és azt mondta, hogy nem megy vele többet.

Ninus csak annyit mondott. " Akkor itthagylak a picába."

El kell felejtenem a csúnya beszédet, mert túl sok ragad rá.

Londonország

Mivel elutaztunk a nagy büdös városba és a gyereket már napokkal előtte felkészítettem, hogy mekkora nagy és sose engedje el a kezem és eszébe se jusson elmenni mellőlem és mindennel óvatos legyen, és semmihez se nyúljon hozzá, senkivel se álljon szóba, sőt a legjobb lenne, ha becsukná a szemét és levegőt se venne. :D
Na erre készült a gyerek két hete. A kaland után meg tele volt élményekkel, élvezte a fotózást és a város. Mostanra oda akar költözni és minden nap fényképezkedni akar.
Na, a lényeg.
Ma elővette a játék állatait, berendezett a kanapén magának egy autót, keresett egy kocsikulcsot és bekötötte magát egy  táska vállpántjával, majd egy fedővel a kezében megszólalt: " Irány Londonország".

:DDDD

Majd felvilágosítottam, hogy London az egy város. Szerinte nem, mert olyan nagy, hogy ország is lehetne. :)

Mama és a gyógyszere

Mivel elég sokat játszik a dédivel, ezért rendszeresek a balesetek. Így esett meg az, hogy dédi nem akarta bevenni a fájdalomcsillapítóját és eldugta egy csomag papírzsepiben. A baj az volt, hogy utána elfelejtette és odaadta a gyereknek, hogy  legyen nála pzs... a még nagyobb baj az volt, hogy én találtam meg és fúriaként rohantam be hozzá a szobába.

Ninus csak annyit fűzött hozzá: "oooo-ooo- Anya most jól lebaszja"

Sunday, November 10, 2013

Autók minden mennyiségben

A gyerek gondolata csak az autók körül forog. Másról beszélni se tud. Autót épít, "autóba" ülteti a játékait és autót vezet. Utcán se jut el más a fejébe...
Vezetés közben ennyit hallok.
" Anyaaaaaa, valahol megy egy Subaru, mert hallom."
" Anyaaaaaa, annak a Mininek nézd milyen jó segge van."
" Anyaaaaaa, ha nagy leszek, akkor én is ilyen kocsit veszek."
" Anyaaaaaa, ha megint összegyűlik a perselyemben a pénz, akkor veszek neked egy igazi bíemdáböjúúúút, mert tudom, hogy azt szeretnél."

Egyik nap számolni fogom hányszor mondja ki az autó szót... Azt hiszem 50 fontosből meg is lenne az autó nekem. :D

Tuesday, July 2, 2013

Reggeli ovi dilemma

Tegnap nem tudott felkelni és nem ment, ráfogtam egy hasmenésre. Mellesleg megjegyzem, hogy 8 után betelefonáltam az oviba. Szépen csendben átsettenkedtem a másik szobába, hogy akkor hagy aludjon. Mire befejeztem a telefonálást, már ott állt mellettem, hogy menjünk le, mert nem akar aludni... :D Simán beértünk volna 9-ig. :)


Ma reggel ismét nem akart menni, mondom neki, hogy itthon marad, ebédet főz én meg megyek oviba. Ezt kaptam:

Anyaaaaa, én gyerek vagyok, nem tudok főzni és megégetem a kezem.


Autó

Kiültünk a kocsiba játszani. Ő ment vezetni én az utas voltam. Beült, bekötötte magát, kérte az ülést húzzam neki közelebb.. megnézte a tükröket, lemosta az ablakot, de előtte lehúzta az ablakot és beindította a kocsit. 3 éves.. Majd 2 perc imitált vezetés után megkérdezte:

Anya, vezetek már olyan gyorsan, hogy megbüntessen a rendőr?


:D


Korai szerepjáték

"Anya, te egy kutya vagy és most elviszlek sétálni... Ne ugass!!!"

Friday, June 28, 2013

Segg orvos

Kicsit gondjaink vannak a nagydologgal. Kisasszony kiszolgálja magát és a bugyit pelenkára cseréli és elvonul, ha nem adok neki, akkor inkább napokig tartogatja. Szóval hagyom kibontakozni. Ma azonban besokaltam. Miután kivakartam a csokiból, közöltem vele, hogy ez nem mehet tovább, mert bibis lesz ott és el kell menni akkor orvoshoz. Erre csak ennyit mondott:

-Milyenhez? Seggdoktorhoz?



Saturday, June 22, 2013

Fesztivál szezon

Itt is megkezdődött a fesztiválok szezonja, ezért a legtöbb ruházati áruház akciókat hírdet illetve kicsit átrendezték a kiratukat. Jelenlegi főszereplők: gumicsizma, esőkabát. Jelszó: éljen a dagonya!!!

Friday, June 21, 2013

Ninus a varázsló

Ninus kidobta a leveséből a répát. Megkerdeztem miért csinál ilyet. Majd jött a monológ:
"Mert engem ilyenre csináltak. Rossz vagyok, de tudok aranyos Ninus is lenni. Csiribuuu-csiribaaaa, legyek aranyos Ninus! Anyaa, légyszi ne tegyél répát a levesembe máskor."

Update

Kicsit hanyagoltam ezt a környezetet mostanában, de ennek az egyetlen oka, hogy élvezzük a viszonylagos kellemes meleget és sokat vagyunk kint. Megjártunk egy safari parkot, sokat etettünk hattyúkat, akik igen szemtelenek, mert a farzsebemből mindent megpróbálnak kilopni, ha hátat fordítok. Ovi is megy szépen, már elkezdett kommunikálni angolul, pár hónap után ez mesés hír... de most jön a legjobb.

Egyik nap hamarabb értem oda és láttam, hogy kint játszanak. Ablakot lehúztam és úgy figyelgettem csendesen az autóból. Látom törpém büszkén teker járgányán. Már láttam szelíd motorosként, lebegő hajjal, enyhén kopaszodó fejtetővel, bőrdszekivel és lemosható tetkókkal.. Pillanatok alatt kizökkentett a látványból, mert leszállt és elment csodálkozni valamin, majd mire visszament parkoló chopperéhez, azt valaki pofátlan módon eltulajdonította. Ő legalábbis nagyon nagy sértésnek vette, mert utána eredt. Néztem, ahogy vörösödik a feje és villámokat szórnak a szemei. Magyarul teli torokból elkezdett kiabálni a kisfiúnak, hogy ez az enyém és add ide azonnal. Persze az le se szarta és száguldott tovább. Futott utána, amíg egy dombtetőre értek és ott oldalról taszajtott rajta, kisfiú leborult, de lábait átkulcsolva piszkosul ragaszkodott a bicóhoz. Kis majmom, polip módjára bekebelezte a lábait és lefejtette a vázról, majd egy ártatlan mosollyal tovasuhant és kimométekre ragyogott a büszkesége az enyémmel együtt.

Igaz ezek után a kisfiú elment szólni a dadusnak, aki visszavette a 3kerekűt, de addigra már a sikerélménye odáig repítette, hogy rég nem érdekelte és inkább keresett magának egy rollert...
Nem tudom mi lett volna a folytatás, ha még tovább maradnak kint. ;) Egyszer a rollert is le kell parkolni, mert épp egy kukac mászik a földön.

Azóta is visszanézek korábban, ha lehet, és meglesem, de az a baj, hogy a kölykök észrevesznek idővel és elrontják a játékomat.

Kaka

Törpe sose volt híres arról, hogy megválogatja a szavait, köszönhetően a szabadszájúságomnak.

"Anya, miért szarnak a madarak repülés közben??? Mi se kakálunk, ha megyünk az úton."

Biztos filozófus lesz és bele fog bolondulni a gondolatainak megfejtésébe.

Tuesday, April 23, 2013

Kanyar

"Anya, úgy bekanyarodtál, hogy elgörbült a fejem."



Ovi update

Törpe egyre okosabb és egyre rafintáltabb. Ami azt jelenti, hogy diktafonnal kellene közlekednem, hogy minden beszólását rögzítsem.

Legújabb fejlemény, hogy kinézett magának egy pasit. Úgy 3-4 éves lehet, a leírás szerint zöld a szeme és a haja olyan sötétkékes-barnás. :D

Ebből levontam, hogy sötétbarna, csak eddig a kék volt az, aminek a világosabb és sötétebb árnyalatát is megtanultuk.

Igazából egyik nap kérdeztem, hogy van-e barátnője már az oviban, mire mondta, hogy nem, de egyik fiú tetszik neki. Próbáltam a legkülönbözőbb vallatási technikákat alkamazni nála, hogy megtudjak további részleteket, de az se hatotta meg, hogy megfenyegettem a kedvenc autójának az elvételével.
Az elemlámpában meg lemerült az elem, de az a vallatást inkább a kisfiúnak tartogatom, hogy megtudjam mik a szándékai a lányommal. Oviban is minden reggel figyelek, hogy kire nézeget, de tudatosan titkolja.... Nem lesz egyszerű eset kideríteni...


Saturday, March 23, 2013

Már nem poros, én viszont annál inkább

Úgy látszik az öregedés velejárója, hogy nehezebben viseljük a betegségeket.
Törpe megkezdte az ovit és két nap után kidőlt, majd mi is sorba, ahogy illik. Első néhány nap nálam elment kis köhögéssel és nyafogással, de tegnap éjjel betett a kór. Valamikor hajnalban arra ébredtem, hogy piszkosul fázom és a fogaim úgy kocognak, mint amikor a Parkinson kóros kiveszi a fogsorát. Előkaptam a lázmérőt, fülbe betettem, majd csodálkoztam. 39.5.
Kellett egy kis idő, amíg összeszedtem magam annyira, hogy lemenjek gyógyszerért. Szépen leslattyogtam, majd benyeltem egy megváltás illúziójával kecsegtető paracetamolt. Arra nem emlékszem pontosan hogyan jöttem fel, mert a következő kép az volt, hogy sétálgatok és kerestem hova feküdjek le. Hitvesi ágyba nem akartam, mert család felkel, így maradt az üres gyerekszoba padlója. Csak feküdtem és azon gondolkoztam, hogy mi lesz a következő lépés, ha nem megy le. A nagy agytorna közben sikerült beszundítanom, de a párnás testem még így is kelletlenül fogadta a kicsit keménynek mondható szőnyeg borítású fát. A lázam idővel lement, mert következő eszmélésnél már csak 38 volt és reggelig elég jól kihúztam a földön, egy kötött kardigánnal a mellkasomon,a gyerek miniatűr peppa piges takarójával a lábamon, valamint a fejem alatt egy U alakú szoptatós párnával.

Viva la takonykór :)



Thursday, February 28, 2013

Poros az autó

Lassan két hete nem esik az eső... ANGLIÁBAN.
A tegnapi verőfényes napsütéses kirándulásunk alatt megállapítottam, hogy poros az autóm. Nem sáros, poros....

Egész nap a városban és környékén rohangáltunk és a napos időnek köszönhetően nagyon kis vicces kedvemben voltam. Minden hivatalos ügy után meglátogattam két tetkóst azzal az ürüggyel, hogy tetoválást szeretnék a 3 éves lányomnak...... Látni kellett volna a fejüket, ahogy bután pislognak és keresik a szavakat, miközben felváltva néztek rám és a gyerekre, aki apró ujjai között szorongat egy baglyos képet.
A másodiknál már majdnem 3 percig bírtam gurgulázó nevetés nélkül.

Csacska macska, avagy kéne egy kutya

Ma kisasszonnyal vásárolgattunk, vagyis inkább nézelődünk. Bementünk kedvenc "posh" üzletembe, ahol megnéztem az állatos cuccokat is. Sanyinak egyből találtam néhány döglött madarat és egeret és persze az elengedhetetlen eldobhatós kaparót.

Szóval a Lujzi nézelődött és talált egy szép sípolós gumicsontot, ami szerinte idális macskajáték. Felvilágosítottam, hogy az kutyáknak való, amúgy is kétszer akkora, mint Sanyi feje. Láttam, hogy kezdi megérteni, mert miután megjegyezte, hogy gondolkodik, a követlezővel állt elő.

(Egy kis előtörténet kell, hogy érthető legyen a gondolatmenetének csattanója. Utóbbi időben kicsit problémás az emésztett étel távozása. Néha hosszú napokat várunk a késztermékre és akkor is valami jutalom van beígérve. Utolsó alkalommal be lett neki ígérve egy matchbox, ha a bilibe produkálja és nem pelusba.)

-Anya, vegyünk egy kutyát. (Tudjátok, mi a műcsonthoz veszünk kutyát és nem fordítva.)
-Persze kislányom, indulok... NEM veszünk, mert a kertbe nem engedem és sétálni se fogom vinni.
-Én olyan kutyát akarok, amelyik az alomba kakil.
-Kislányom, a kutyák nem kakilnak alomba, nekik ki kell menni a kertbe, a fűbe, a bokor aljába, a fa tövébe és most mondom utoljára, hogy a mi kertünket egy kutya se fogja összeszarni. Téma lezárva, NEM lesz kutyánk.
-Anya, de majd adok neki egy autót és akkor belekakil az alomba.....





Monday, February 25, 2013

A szimpatikus ultraszociális

Alapjáraton egész kis mosolygós vagyok a boltban, az utcán, a sarki hentesnél, a postán és szinte mindenhol, ahol azt megérdemlik. Vagyis alapból szociálisan optimistán közelítek meg mindenkit. Néha lehet ez kiül az arcomra, mert rendszeresen kihozom még a ködszürke angolokból is az aktuális családi dráma történetét. (Ez azért nagy szó, mert aki kicsit is ismeri a népet, az tisztában van vele, hogy két témájuk van. Roast beef receptje és az időjárás..
A mai jelenet főszereplője egy nagymama, 4-5 éves forma unoka (ő csak mellékszereplő) és két talicskára való csokoládé, ami csak akkor szúrt szemet, amikor nagymama felhívta rá a figyelmem.
Kérlekszépen, állunk a sorban. Várom, hogy sorra kerüljünk a kis hangyafasznyi mennyiségű vásárlásunkkal, amikor nagymama megszólal.

-Képzeld el, hogy mi történt a macskával...

Itt elgondolkoztam, hogy milyen macskát ábrázoló ruhanemű van rajtam illetve hogy került elő a macska. Talán a  nadrágom szárán akadt Sanyi szőréből nem kevés, de az teljesen jól volt leplezve  a kabát alatt.                                                     -Szóval a macska külön busszal jött, nehogy felismerjék.-

Értetlenül kikerekítettem a szemeimet és próbáltam a döbbenet után értelmes arcot vágni.

-Hát az történt a mi kis cicánkkal, hogy éppen csak megkaptuk, amikor elszökött. Szegény unokám napokig sírt utána és akkor egyszer csak jött egy telefon.

-A kórházból hívott valaki, hogy megtalálták a macskát.  Az egyik alkalmazott épp a szennyes ágyneműket tette be egy mosógépbe, amiben a cica nyávogott. Na nem a mosógépben volt, hanem a lepedők között.
Az még 10 mérföldnél is messzebb van.. Nem értem én...
Szóval az a rendes dolgozó, kollégái segítségével vigyázott a cicára, majd vette a fáradtságot és elvitte egy állatorvoshoz megnézetni, hátha van benne chip. Persze, hogy tetettünk bele, ahogy megkaptuk, hisz egy macska könnyen elkóborolhat. Szóval az a rendes asszony felhívott, hogy az állatorvos a chip számának alapján beazonosította a cicát és mehetünk érte.
A családunk öröme leírhatatlan, ezért most viszek a kórházba a megmentőknek egy évre elegendő csokoládét.

Én csak mosolyogtam és jó volt, hallani, hogy vannak rendes emberek. Itt mindkét fél, a megtaláló és a hálás gazdi is. Örültem a happy endnek és örültem, hogy a nagyi megosztotta velem a törénetét, és ez alkalommal még annak is örültem, hogy a pénztáros egy alzheimeres reumás csiga lassúságával húzza le a csokoládékat.....

Ezt a szösszenetet dedikálom a 'minekazaszarchipcsakmegintegylehúzás'-os gazdáknak.






Thursday, February 14, 2013

Benny Hill

Holnap interjúm van Benny Hillel. Ez most teljesen komoly, semmi vicces nincs benne... (Ezzel csak magamat nyugtatom, hogy ne röhögjem el magam, amikor bemutatkozik.)
Szóval kicsi lányommal közöltem, hogy holnap el kell mennem és nem jöhet velem. Nagyon zokon vette és még a krokodil könnyeit is bedobta. Majd a vízzel töltött lufi méretű könnyei mellé még annyit odaszólt, hogy csak azér akarna velem jönni, hogy nehogy elvesszek.... :)

Tuesday, February 12, 2013

Szexshop eladó gondozóból, avagy hogyan működik az automatizált álláskeresés

Minden reggel átböngészem a leveleim, főleg a munkaközvetítős cégekét. Köztudottan és elszántan keresgélek a közelben, ezért számtalan helyi ügynökségnél leregisztráltam.

Van egy iroda, akiknél igencsak elkellene egy rendszerfejlesztő informatikus, mert épp egy felnőtteknek tervezett új szórakoztatóközpontba szeretne kiközvetíteni.
Már megfigyeltem, hogy az alapján küldi nekem a hírdetéseket, hogy utoljára mire küldtem a jelentkezésem.

A rendszer érzékelte, hogy utolsó jelentkezésem egy personal care assistant állás volt, ami annyit takar, hogy öregeknek gyógyszeradagolás, házi vizit, orvoshoz vinni, ebédeltetés, stb. Nagyjából egy ápolói munka....
Ebből adódóan a mai javaslatán pislogtam, mint hal a szatyorban. Felnőtt szórakoztató központba keresnek munkatársakat. Kis nyomozás után kiderítettem, hogy mi ez... Új szexshop nyílik mindenféle extrákkal...

Végül is... Ápolni vagy leápolni majdnem ugyanaz. ;)


Saturday, February 9, 2013

Kósza gondolatok

Épp boltba készültünk és olyankor az aprótalpú szája be nem áll. Most se volt ez másként.
Próbáltam koncentrálni, hogy ne felejtsek el semmit, ezért rászóltam.
- Kicsit maradj csendbe, mert próbálom összeszedni a gondolataim.
- Majd én megyek utánad és összeszedem a gondolataid.






Monday, February 4, 2013

Esti frizura

Fogmosáshoz készülődve elvarázsoltam a zavaró tincseim és egy hirtelen gondolattól vezérelve, eddig szokatlan módon a fejem búbjára csináltam egy copfot.
Törpe igen furcsán nézett, majd alapos terepszemle után megszólalt.

"Anya, olyan a fejed, mint egy bambuszfa."




Kényszerszünet után.

Kicsit kikonyultunk. Ninus kezdte a sort, majd mi szülők szinte egyszerre.. Ő járt a legrosszabul, mert kórház lett a vége, de szerencsére már kifelé megyünk. De jöjjön a lényeg.
 Nézegetünk autókat, mert hát anya mindig szeretne venni egyet és ő ezt piszkosul élvezi. Összehasonlító teszt olvasgatása közben megjegyzi, hogy ő vesz nekem mindenfélét. A követlező beszélgetés zajlott le köztünk.
 N: - Veszek neked olyan autót, meg olyat és majd tudunk menni a hóban körbe-körbe. (Ez azért jött neki, mert az autókat havas környezetben tesztelték.)
 É: - Az nagyon sok pénz.
 N: - Van nekem a perselyben.
 É: - Az nem elég, csak játék autókra.
 N: - Akkor majd én intézek sok pénzt és rabolok a bankból....

 Elgondolkoztunk, hogy ez honnan jöhet neki.. Betudtam, hogy ez a média áldott átka.




Tuesday, January 22, 2013

Ezek az angolok

Ma beszélgettem hosszasan egy itteni helyi nővel. Az egyszerűbb fajtából való.. Itt is megvan az a réteg, akinek az apja football huligán, az anyja meg 15. szülinapi buliján felcsinálva maradt. Ráadásul ezek az isteni adottságok persze öröklődnek. Visszatérve az elmés hölgyre - aki olyan homályos volt, mint egy 5 wattos tungsram égő - megkérdezte tőlem a számomra már nem ismeretlen "tényt" tartalmazó kérdést. Bukarestben is hasonló az idő? ???? Itt kicsit bután néztem ki a fejemből és pár másodpercig elgondolkoztam, hogy beveszek még egy vérnyomáscsökkentőt. Kicsit elpattant a húr. 1. Ezek a buzik az időn kívül mást nem tudnak kérdezni, ha általános beszélgetésről van szó. 2. Miért nem bizonyosodik meg arról, hogy Magyarország fővárosa nem Bukarest??!! Jelzem utóbbit kezemen-lábamon megszámolni nem tudom hányszor kérdezték. Mondtam, hogy soha nem jártam még Bukarestben, ezért nem tudom. Itt az arcára kiült egy Stonehenge méretű kérdőjel. Nem kérdezett vissza, de nem lepődnék meg, ha azóta is a világatlaszt tanulmányozná...




Parkoló

Napi rutinunk része a bevásrlás, és ezzel együtt jár, hogy át kell verekednünk magunkat egy tucat autón. Kicsiénnek ez a nap fénypontja, mert ilyenkor kamatoztatja az autós tudását. Ma se volt ez másként... - Nisszen, Renó, Pizsó, Tojota, Renó, Biemdábjú, Vaszkhal, Réndzs róve, Ford...... Jajjjj, anyaaaa. Már az összeset tudom.... Majd nagy sóhajjal és unott arccal tovább baktatott a bolt felé...



Egy kis bemutatkozás

Egy ideje érik a gondolat bennem, hogy írjak. Gyatra probálkozásaim voltak a régi blogom újraélesztésére és a végén feladtam. Úgy gondoltam új élet, új blog, új élmények és újabb esély a kiteljesedésemnek. Személyes, családi és érzékeny témákat nem feszegetek, a célom a szórakoztatás, amit a csemete nagyon jól produkál. Szeretném megőrizni az utókornak az aranyköpéseit és beszólásait, fejlődését és vicceit. Az alapanyag adott, az meg idővel kiderül mit tudok belőle kihozni. Mellékesen, ha más témájaú vicces események lesznek, azt is megosztom. A szereplők valósak, de valótlan néven szerepelnek majd. Bárki, aki hasonlóságot fedez fel, az pusztán a képzeletének szüleménye.